Forradalmi évforduló, autóba rejtett bombák és hónapok óta tartó véres összecsapások ide vagy oda, idén 45. alkalommal került megrendezésre a Közel-Kelet egyik legnagyobb kulturális eseménye, a Kairói Nemzetközi Könyvvásár. 24 ország 755 kiadója várja február 6-ig a könyvrajongókat – feltéve, ha a vásár is megússza a válságot.

Két éve épp a belváros felé tartottam. Már messziről kiszúrtam a felüljáró minden egyes oszlopára kiplakátolt felhívást, amin jól látható arab betűkkel ez állt: márad el kitáb: könyvvásár. Addig fel sem tűnt, hogy az egyiptomiak ennyire érdeklődnének a könyvek és az irodalom iránt, hogy még könyvvásárt is tartanak a fővárosban, ráadásul már negyvenharmadik alkalommal. Budapesten nem csodálkozom: a metrón szinte minden második ember valami könyv fölé mered és néha olyan mélyen belemerül, hogy még az utcán sétálva is inkább komótosra veszi a tempót, mint hogy letenné. Ám Kairóban ilyet nem sűrűn látni. Kivételt csak a vallási könyvek képeznek – ugyanis Egyiptomban “szinte mindenki” istenhívő, legyen muszlim vagy kopt keresztény –, amik iránt kiemelkedően nagy a kereslet a szegényebb és a középrétegtől egészen az elitig. Ám az olvasás iránti fokozott érdeklődésen a Daily News Egypt weboldal egyiptomi könyvpiacról szóló cikkét olvasva nem is csodálkozom.
 
A könyvbiznisz a 19. században, Mohamed Ali pasa idején virágzott, ám az utóbbi időben válságát éli. Ezt többek között a könyvkiadás és a fordítás költségeinek emelkedése, az állami támogatás hiánya, az írástudatlanság magas aránya (a lakosság közel 30%-a analfabéta a CIA World Factbook 2012-es felmérése szerint) idézte elő, amiből az következik, hogy a kiadók sem hajlandók (vagy sok esetben képtelenek) az új írók műveiért nagyobb kockázatokat vállalni.  Ergó, ha jó kapcsolataid vannak, még a pocsék írásaid is ott csücsülnek majd a polcokon, ha nincsenek, akkor azon kell dolgoznod, hogy legyenek.

Ennek ellenére nekem úgy tűnt az elmúlt két évben – és idén is –, hogy nagy érdeklődés mutatkozik a könyvvásár iránt, (ami egyébként tele van vallási tartalmú könyvekkel, főként az iszlám vallással kapcsolatban).  Hogy némi fogalmam azért mégiscsak legyen az itteni könyvpiacról, felkerestem a Közel-Kelet és egyben Egyiptom vezető angol nyelvű kiadójának, az AUC Press (Kairói Amerikai Egyetemi Kiadó) társigazgatóját, Neil Hewisont, hogy adjon nekem egy kis gyorstalpalót az egyiptomi kiadókról és az itteni könyvbizniszről. 


 
Bár több kiadó is fordít arab műveket különböző nyelvekre, angol nyelvű könyvek tekintetében a régióban az AUC Press évente több mint 500.000 eladott példányával egyik sem veszi fel a versenyt. (Ezt jól mutatja az is, hogy idén az AUC Press 200 m2-t, vagyis a könyvvásár legnagyobb standját bérelte.) Habár Európával és Észak-Amerikával ellentétben az eBook még nem robbant be a Közel-Keletre, a kiadó rendelkezik saját online bolttal és az Amazonon is találkozhatunk kiadványaival. (Ne felejtsük el, hogy Egyiptomban nagyon sok angol nyelven beszélő külföldi él.) Az angol nyelv mellett egyébként 40 másik nyelvre is fordítanak arab műveket, többek között az irodalmi Nobel-díjas Nagíb Mahfúz és a nemzetközi bestseller író, Alaa al-Aswani könyveit.
 
Arab nyelvű művek tekintetében az arab világ egyik legnevesebb kiadója a Dár el Surúk, ami több nemzetközi díjat is elnyert 1968-as megalakulása óta. Fordításokkal is próbálkozik – 2010 óta az amerikai Penguin, a világ legnagyobb kereskedelmi kiadójával dolgozik együtt a fordítások minőségének javítása érdekében. Említésre méltó kiadók még az országban a Jeri Laber Nemzetközi Szabad Sajtó-díjas (Jeri Laber International Freedom to Publish Award) Merit kiadó, a Dár al-Ájn és a Madbúli kiadók. 
 
A bestsellerek listája okozott némi meglepetést számomra. Angol nyelvű könyvek közül az országban bestsellernek számít Tahia Abdel Nasser A férjem  (My Husband) című emlékirata. Egyiptom második elnökének, Gamal Abdel Nassernek felesége három évvel férje halála után (1973) írta a memoárt, ám majdnem negyven évet kellett várnia, hogy az első kiadás (2011) felkerüljön a könyvesboltok polcaira. Mona Abaza A gyapotültetvény emlékei (The Cotton Plantation Remembered) című könyve egy egyiptomi család földhöz és gyapothoz fűződő viszonyáról szól. A harmadik bestseller pedig érdekes módon egy szakácskönyv, Nehal Leheta Autentikus egyiptomi konyhája (Authentic Egyptian Cooking).         

A legkeresettebb egyiptomi írók egyike a már említett Nagíb Mahfúz, akinek számos művét az 1990-es évekig igen nehéz volt beszerezi. Novelláiban ugyanis sokszor olyan témákat dolgoz fel, mint a szocializmus eszménye, a homoszexualitás vagy az Isten és az iszlám vallás kritikája, amik publikálása hosszú ideig tilos volt Egyiptomban. Nagíb mellett az arab irodalom dékánjának tartott Taha Huszein még az egyiptomi olvasók kedvence, akinek szintén meggyűlt a baja a cenzúrával. A brazil kortárs író, Paolo Coelho neve hallatán, aki az egyiptomiak által legolvasottabb külföldi író, elmosolyodtam: úgy látszik, az alkimista végül tényleg eljutott Egyiptomba is.  



Már hónapok óta vártam a 2014-es Kairói Nemzetközi Könyvvásárra, ami az elmúlt két év után még ígéretesebbnek hirdette magát: 80 ezer méter tele közel-keleti és nemzetközi kiadók standjaival, irodalmi és tudományos könyvek, antik és bestsellerek a világ összes nyelvén, több mint hárommillió látogatót várva a 2011-es forradalom előtti évekhez hasonlóan. A vásár témája idén: “Kultúra és identitás.” Ennek szellemében irodalmi beszélgetéseket ígértek a szervezők, melyeken olyan témák vetődnek fel, mint az ókori és az iszlám birodalom hatása a modernkori Egyiptomra vagy a kopt keresztény identitás Egyiptomban. Az AUC Press 25.000 könyvvel és 50-80%-os leárazásokkal csábítja a könyvfanokat, de Kairó belvárosának antik könyvkereskedői is jelen vannak a rendezvényen nem kevesebb mint 92 standot megpakolva. Az idei díszvendég Kuwait, az év írójának pedig a bestseller író Taha Huszeint, a 20. század egyik legbefolyásosabb egyiptomi alkotóját választották, ezzel emlékezve a vak író halálának 40. évfordulójára.
 
Ám a kedvezőtlen időpont – amit a főszervező GEBO (General Egyptian Books Organization) szerint a többi nemzetközi könyvfesztivál fix időpontja miatt lehetetlen áttenni – már évek óta problémát jelent az eseménynek és sejteni lehetett, hogy ez idén sem lesz másként. 
 


2011. január végén elég zűrös napokat élt át Egyiptom: többezres tüntetések, amik végül forradalmat robbantottak ki január 25-én, így a könyvvásárt abban az évben még időben lefújták. 2012-ben és 2013-ban sem változott sokat a helyzet az ország biztonságát tekintve, így a könyvvásáron, bár megnyitott, a megszokottól jóval kevesebb kiadó vett részt, kulturális programokkal sem igen találkozhattunk, és az előző évekhez képes 40-60%-kal kevesebben látogattak el – írta az Egypt Independent híroldal. 

A könyvvásár idén nem csak az időpont, de a helyszín miatt is problematikus. Ugyanis az iskolai tanév megkezdése óta folyamatos összecsapások zajlanak a kairói Al-Azhar Egyetem diákjai és a hatóságok között az egyetem egyik külvárosi (Nasr city) épületénél, ami csupán néhány méterre található a rendezvénytől. A hírhedtté vált Raba al-Adawéya tér sincs túl messze a könyvvásár helyszínétől, ami a tavaly leváltott Murszi elnök híveinek tábora volt, és amit a hatóságok augusztusban brutálisan szétvertek. Tehát a környék tele van rendőrökkel a nap 24 órájában.

Mindezek ellenére idén a szervezők igyekeztek a forradalom előtti ütemterv szerint lebonyolítani az eseményt, így a 45. Kairói nemzetközi könyvvásár rendre meg is nyitotta kapuit január 22-én. A főszervezők olyannyira bebiztosították a rendezvényt – a tankok és a nagyfokú katonai jelenlét mellett –, hogy az utolsó pillanatokban derült ki például az is: az eseményt Egyiptom átmeneti elnöke, Adly Mansour fogja személyesen megnyitni.

Hiába néztem fel a rendezvény hivatalos oldalára, kerestem fel az AUC Press-t vagy olvastam el a 45. Kairói Nemzetközi Könyvvásárral kapcsolatos összes létező hírt, csak annyi derült ki, hogy a két hét alatt az irodalmi beszélgetéseken kívül lesznek vitakörök, felolvasó estek, képzőművészeti kiállítás és egy külön pavilon a gyerekeknek. Hogy ezek az izgalmasnak ígérkező programok pontosan hol és mikor kerülnek megrendezésre, az egy átlag látogató számára úgy tűnik, örök rejtély marad mindaddig, míg nem fogja magát és ki nem néz a rendezvénye.
 
Pénteken, a forradalom harmadik évfordulója előtt egy nappal reménykedve nyitottam meg a Facebookot, hogy a várttal ellentétben semmi olyannal nem fogom magam szembetalálni, ami veszélyeztetné az én mára tervezett könyvvásári kiruccanásomat. (Hiszen egy nemzetközi könyvvásár mégiscsak remek célpont lehet egy autóba rejtett bomba felrobbantásához.) Természetesen nem így lett: reggelre már három bomba robbanásának hírétől volt hangos a közösségi média. Ami ebből a leginkább szíven ütött (amellett, hogy már sejtettem, ugrott a mai program), az az volt, hogy az egyik bomba a világ legértékesebb iszlám művészeti darabjait őrző kairói Iszlám Művészeti Múzeum előtt robbant. A detonáció súlyos károkat okozott a múzeum épületében, olyannyira, hogy evakuálni kellett a tárgyakat, nehogy a múzeum mennyezete és falai tovább omoljanak. A robbanásban négy, a múzeum közelében álló mamlúk kori mecset is megsérült, ami így együtt a művészet kedvelőinek azt hiszem egy kisebb szívinfarktussal ér fel.  

Fotó: Ester Meerman

Gyorsan írtam az AUC Press marketing igazgatójának, Basma El Manialawi-nak, aki megnyugtatott, hogy a könyvvásár teljesen biztonságos, így minden zavartalanul folyik ma is reggel 9 órától, fennakadás csak az odafele vezető úton lehetséges. (Na igen, néhány autóba rejtett bomba robbanása valóban okoz némi fennakadást a főváros forgalmában…)

Néhány órán belül, mikor a negyedik bomba is felrobbant Gizában naplemente előtt nem sokkal, már a könyvvásár szervezői is behúzták a vészféket és felfüggesztették a vásárt. Habár január 25. egy újabb bombarobbanással indult, a rendezvényhez jóval közelebb, mint az eddigiek, a szervezőket ez nem különösebben rendítette meg és úgy látszott, a látogatókat sem: ha telt ház nem is volt, de sokan vették a bátorságot és a könyvvásáron ünnepelték a forradalom évfordulóját. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy minden rendben lenne: a 45. Kairói Nemzetközi Könyvfesztivál minden pillanatban ki van téve egy esetleges bombarobbanásnak.

A cikk eredetileg a prae.hu oldalán jelent meg, itt.