Interjú Görbe Márkkal, Feszty Árpád festőművész monográfusával.

Május 31-én volt Feszty Árpád halálának 100. évfordulója. “Mivel a festő élete és művészete mindezidáig nem lett alaposan feldolgozva, számos hibás, illetve pontatlan adat található róla egyes forrásokban.” – írja Görbe Márk művészettörténész és festményszakértő, aki jelenleg a művész monográfiáján dolgozik. Megragadva az alkalmat, a 19. század kiemelkedő tehetségű, ám méltatlanul elfeledett festőjéről, Feszty Árpádról beszélgettünk vele, akinek az életművéből hamarosan átfogó kiállítás nyílik.PRAE.HU: Feszty Árpád nevét mindenki ismeri, ha máshonnan nem is, az Ópusztaszeri Emlékparkban található Magyarok bejövetele című körképéről biztosan. Művészettörténészként miért tartod őt kiemelkedő művésznek?

Pontosan ez az az ominózus mondat, ami mindig felvetődik, hogy a Magyarok bejöveteléről mindenki ismeri, ami igaz, még ha nem is teljesen egyedül festette. De milyen műveket alkotott még mellette? Véleményem szerint nagyon fontos ezek ismerete ahhoz, hogy az ő jelentőségét megérthessük, és mivel nincsenek a köztudatban, művészként sem olyan elismert, mint kellene.  
Kovácsmesterség (Lotz-terem)

Feszty a 19. század második felében a divatos historizáló akadémizmus kiemelkedő alakja volt. Egy nagyon sokoldalú művész, aki igényesen alkotott a falkép, a tájkép és a portré műfajában, továbbá a történelmi és vallásos tárgyú festészet területén is. Egyik nagy erénye mérhetetlen hazaszeretete volt, ami szinte minden művén érezhető. Olyan témák foglalkoztatták elsősorban, amelyek a magyar lélekhez legközelebb álltak. Erre jó példa a Párizsi Nagy Áruház Lotz-terme, melynek falfestményei 12 polgári foglalkozást mutatnak be allegorikus formában. Ám míg a korban a görög mitológiai istenvilág segítségével jelenítették meg az elvont fogalmakat, addig Feszty műveinek magyaros jellege egy teljesen új és egyedi kezdeményezés volt. Így például a harcsabajszú halász, az ősz hajú cigány brúgós és az izmos kovácslegény, akik megjelennek ezeken a képeken. Ez volt az, ami az akkori korban, a millenniumi években, hatalmas népszerűséget hozott neki, hiszen az emberek akkor teljesen máshogy álltak a haza fogalmához. Feszty temperamentuma és érdeklődése lehetővé tette, hogy olyan alkotásokat hozzon létre, amelyek az akkori társadalmi ízléshez közel álltak.
Kárvallottak

Másik fontos erénye Fesztynek hogy szociálisan érzékeny személy volt, aki a szegényekkel, az üldözöttekkel mindig együttérzett, ez életképein is tükröződik. Ilyen például a Kárvallottak (Tűzoltó Múzeum, Budapest), ami egy leégett falu lakóinak keserveit tárja a néző elé. Lelkiismeretessége és szorgalma, amellyel az egyes műveihez állt, az a széleskörű kutatás és vázlatkészítés, ami egy-egy történelmi illetve vallási képét megelőzte, mint a Bánhidai csatánál vagy a Zsolt eljegyzésénél, mindenképpen tiszteletre méltó.
Bánhidai csata

De nem csak festészettel foglalkozott. A magyar ipar fellendítésében, a művészképzésben, magának a művészetnek a társadalomba való integrálásában is nagy szerepet játszott. Ez volt a Feszty-szalon célja is Fesztyék Bajza utcai palotájában, ami a 19. század vége legjelentősebb társadalmi találkozóhelyének számított. A magyar művészek összefogásában és egymás inspirálásában egyébként felesége – Jókai Mór nevelt lánya –, Jókai Róza is sokat segített neki.

PRAE.HU: Főbb műveit elnézve,úgy tűnik, Feszty különösen vonzódott a tájképfestészethez, és ezzel szerzett magának igazi hírnevet. Van ennek valami különösebb oka? 

Valószínűleg gyerekkori élményei és az ottani környezet miatt volt így, ugyanis ő Ógyallán született, ez Komáromhoz közel van, jelenleg Szlovákiában. Itt nőtt fel, és nagyon élvezte a természetjárást, aminek köszönhetően számos élménye fűződik a mocsárvilághoz. Első képeinek központi témája valóban a vidéki táj és az ógyallai jelenetek voltak elsősorban, melyeket a Feszty család a mai napig tisztelettel megőrzött.

Továbbá 1874-től a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, és bár az órákat nemigen látogatta, Karl Kubinsky, lengyel tájképfestő és Mészöly Géza műtermébe járt. Ha nem is vallotta őket mestereinek – mivel Feszty túlzottan is önálló egyéniség volt ahhoz, hogy tervezett oktatás keretein belül instruálják –, de az ő tanácsaikat megfogadta, így első nagy sikereit a budapesti tárlatokon tájképeivel szerezte . Golgota

PRAE.HU: AGolgota című képe állítólag különösen nagy sikert aratott…

Igen, hát Feszty mindig is kereste az érdekes kompozicionális megoldásokat. A Golgota (Magyar Nemzeti Galéria) alapjában véve egy vallásos festmény, de egyben táji ihletésű is, hiszen egy hatalmas sziklás fennsík látható rajta, egy haragos, sötét, alkonyodó éggel. Krisztus megfeszítésének jelenetét találjuk a jobb sarokban, ám háttérbe szorul a hangulatos tájképi részletek mellett, így az egész kép hangulatát inkább maga a táj határozza meg. Ez Feszty későbbi vallásos-történelmi festményére is jellemző egyébként.

A természet hangulatfestő szerepe mellett a képek grandiózussága is fontos Fesztynél, amivel azt a bizonyos drámai hatást akarta elérni. A történelmi műveknél pedig a nagyfokú utánajárás, a dinamikus megjelenítés, ami lenyűgözi az akkori és a mai kor emberét is, bár nem szabad elhallgatni, hogy ezeken a történelmi műveken sokszor túl sok mindent akart ábrázolni a festő, így kissé zsúfoltak hatnak.

PRAE.HU: Úgy tudom, a 1896-os millenniumi ünnepségre készült Magyarok bejövetele című ciklorámájának ötlete apósától, Jókai Mórtól származik. Ez igaz?

Igen, így van. Kovács Ákos ír erről részletesen a Két körkép című könyvében, aki egyébként megtalálta azt a Jókai-drámát (Levente), amely pontosan levezeti, hogyan is történt ez. De mindez nem meglepő, hiszen közel tíz évig egy háztartásban éltek, gondolkodásuk is hasonló volt, így óhatatlanul hatással voltak egymásra.
Árpád fejedelem (A Magyarok bejövetele körkép részlete)

PRAE.HU: Állítólag Árpád alakjában Feszty saját arcképét örökítette meg…

Mindenkinek a saját belátására bízom, de én ezt tagadom, annak ellenére, hogy tudjuk: Feszty szerette ismerőseit szerepeltetni egyes képein. A művész ekkor még 40 éves sem volt, a körképen Árpád pedig már egy őszülő férfi. Esetleg idősebb önmaga lenne? Meglehet, de én nem látok olyan hasonlóságot, ami egyértelműen azt bizonyítaná, hogy Árpád alakja Feszty önarcképe lenne.

PRAE.HU: Talán a festő-íróJókai Mór hatására foglalkozott Feszty irodalommal is, és írta meg könyvét 1897-ben Az én parasztjaim címmel?

Mondhatjuk, hogy közvetetten az ő hatására foglalkozott irodalommal, hiszen mindig is szerette Jókai Mór könyveit, és külön érdekesség, hogy a festőhöz hasonlóan Jókai Mór édesapja is Ógyallán született.

Az én parasztjaim elbeszéléseket tartalmaz, melyek anno a Vasárnapi Ujságban jelentek meg, és ahogyan a címéből is sejthetjük, szintén a magyarság, a vidéki élet tematikája ihlette őket. Emellett írt még egy elbeszélő költeményt is, aminek a cselekménye Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjére hasonlít. Ez az Árva Bandi (1908), amit fogadásból három nap alatt írt meg, ezzel is bizonyítva, hogy volt neki azért némi irodalmi érzéke.

Ami viszont számomra Feszty irodalmi munkásságánál érdekesebb, az Fesztyné irodalmi munkássága, akinek két visszaemlékező kötete is megjelent Feszty Árpád barátairól, a Bajza utcai életről, Jókai Mórról és saját leánykoráról. A két kötet címe pedig: Akik elmentek (1923) és Tegnap (1924). Többek között azon is dolgozom, hogy Fesztyné összes művét újból kiadassák, ugyanis a festőművésznőnek nagyon érdekes stílusa volt, és nyilván művészettörténeti szempontból is fontos mindaz, amit papírra vetett.

PRAE.HU: Nagy tehetségű, ám méltatlanul elfeledett művésznek nevezed Fesztyt. Szerinted miért merülhetett a feledés homályába a festő?

Fesztyt történelmi akadémikus festőnek kiáltották ki, amivel utolsó éveiben már nem lehetett igazán népszerű, hiszen akkor jöttek a Nyolcak, majd a magyar aktivisták, így a közönségnek már nem volt igénye az addig népszerű festők munkájára. Nyomorogtak is ezért eleget. A háborúk alatt volt az embereknek épp elég problémájuk, így Feszty kiállítására sem került sor, utána pedig mondhatni tilos volt Fesztyvel – mint vallásos és a magyar nép dicsőségét hirdető festővel – foglalkozni. Szálka volt a szocialisták szemében, hiszen a Magyarok bejövetele körkép is az ő nevéhez fűződik. Egyetlen képe volt csupán, amit gyakran reprodukáltak, ez pedig az egyik legelső munkásábrázolása, a Bányaszerencsétlenség (Bányászati Múzeum, Sopron). 

Ehhez hozzátartozik még, hogy faliképeinek legtöbbje, mint az Erzsébet Kórház (ma Sportkórház), a Rákóczi úti Nemzeti Színház és a városligeti Királyi Pavilon faliképei, elpusztultak. Számos műve megsemmisült, magántulajdonban található vagy országhatáron kívülre került, mint például a Triptichon című, amely Krisztus keresztről való levételét, temetési menetét és siratását ábrázolja, s jelenleg az Arad Megyei Múzeum pincéjében fekszik összegöngyölve.  
Görbe Márk előad Feszty Árpádról másolata

PRAE.HU: Milyen projekteken dolgozol Feszty Árpáddal kapcsolatban, hogy a festő munkásságát újból felfedezhesse a közönség?

Elsődleges célom a festő átfogó monográfiájának megjelentetése, ami egy nagyon fontos, hiánypótló kötet lenne. Tartalmazni fogja a művész életét, pályafutását képekkel együtt, illetve a mellékletekben szeretném összegyűjteni az összes fellelhető festményét. Ez az első lépés, hogy felhívjam a nagyközönség figyelmét Feszty jelentőségére, és hogy a későbbiekben akár Budapesten is lehessen egy kiállítást szervezni neki.

A művész halálának 100. évfordulója alkalmából május 30-án Ógyallán Feszty emlékünnepélyt rendeztek, ahol jómagam előadóként vettem részt. Ez egyben a megnyitója is volt egy kétszobányi reprodukciókból, eredeti művekből, különböző dokumentumokból és a festő személyes tárgyaiból álló Feszty-kiállításnak, amely egy hónapig várja az érdeklődőket a Feszty Árpád Alapiskolában.

De az elmúlt évek legnagyobb Feszty kiállítása pár nap múlva, június 13-án a komárnói Duna Mente Múzeumban fog nyílni és három hónapig lesz látogatható. Az ott kiállított tárgyakat, a múzeum saját gyűjteménye mellett a Feszty család különböző tagjaitól, illetve egyéb magángyűjtőktől sikerült kölcsönözni. Ami még különleges lesz ebben a kiállításban: Feszty Árpád műtermének rekonstrukciója régi képek alapján, a díszteremben pedig a 4×6 méteres Bánhidai csata című kép tekinthető majd meg.

Az építészet allegóriája (A Párizsi Nagy Áruház Lotz-termében)

PRAE.HU: Nagyon elkötelezettnek tűnsz Feszty iránt. Honnan jött a művész iránti érdeklődésed?

A BA szakdolgozatomat a Párizsi Nagy Áruházról, vagyis a volt Terézvárosi Kaszinó díszterméről, a Lotz-teremről írtam, ami nekem nagyon megtetszett, viszont rá kellett jönnöm, hogy egész egyszerűen nincs szakirodalom az itt található Feszty-falképekről és úgy általánosságban Feszty munkásságáról. Anyagot csak a halála előtti újságokban találtam, illetve elolvastam Feszty Masa könyvét, amiben egy rendkívül hazaszerető és szorgalmas művészről ír, aki saját érdekeit mindig háttérbe szorítva a hazájának érdekeit tartotta szem előtt. Éppen ezért nagyon szomorúnak találtam, hogy így elfeledték őt, úgymond egy történelmi igazságszolgáltatásként én igyekszem megismertetni minél több emberrel az ő rendkívül változatos és értékes életpályáját.

PRAE.HU: Melyik a kedvenc Feszty-festményed és miért?

Én az Operaház büfétermének falképeit szeretem a legjobban, több szempontból is. Egyrészt nagyon különlegesek, elsősorban mert a svájci festő, Arnold Böcklin hatásának legnyilvánvalóbb magyarországi megjelenítői, másrészt nagyon szeretem az operát, és mint már kiderült: Fesztyt is, így a kettő az Operaházban összeér. Illetve kutatásaim során olyan izgalmas megállapításokra sikerült jutnom, amiket reményeim szerint hamarosan egy cikk formájában is részletesen ki fogok fejteni. Például, hogy a kilenc falfestményből csupán négy eredeti, amit Feszty festett, a többi még csak nem is másolat, valójában egy másik festő alkotásai.

Az eredeti cikk a prae.hu oldalon jelent meg, itt.