Idén hetedik alkalommal nyílt meg az Art Moments Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál (AMS), amelynek szervezői ezúttal igazán izgalmas helyszínnel rukkoltak elő. A múzeumi falak és galériák helyett a Városligeti csónakázótóra épült 800 négyzetméteres félsziget ad teret a hazai, közép-európai és arab művészek alkotásainak.

A tavon felállított stégeken, kacsák és vízibiciklik sűrűjében magasodik az AMS három fehér pavilonja, Kelemen Zénó hattyúként úszó Möbius hajója, illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mercedes közös dizájn projektje, egy futurisztikus Mercedes-Benz modell, mely már távolról is elég látványos ahhoz, hogy közelebb csábítsa az arra járókat. Ám érdemes a stégekre lépni, mert garantáltan mindenki talál magának kedvére valót Budapest nem mindennapi úszó művészszigetén. A kiállítások és kulturális programok a „melting pot” (olvasztótégely) tematika köré szerveződnek, és valóban: a különböző művészeti ágak keveredésével és az eltérő kultúrából érkező művészek jelenlétével, akiknek alkotásai egyszerre különböznek és folytatnak interaktív párbeszédet egymással, az ember valóban egy olvasztótégelyben érezheti magát. Pontosan ez a cél: a fesztivál a kultúrák keveredéséből létrejövő kölcsönhatásokra és globalizált társadalmunk identitáskérdéseire reflektál.

IMG_9055

A „felvezető szakaszon” a Liget Budapest installációjával találjuk szembe magunkat, mely segít ráhangolódni kicsit a fesztivál további részére, kreatív (s néha egészen absztrakt) hangulatára. Az installáció archív fotói és leírásai a múlt század Városligetét, illetve azt a rehabilitációs projektet mutatják be, amelynek keretén belül a tervek szerint 2018-ra egy megújult liget vár majd a kikapcsolódni vágyókra.

IMG_8990

Hazai pályán, a sziget bal oldalán kezdve a nézelődést a Best of Diploma című tárlatba futunk, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán idén végzettek munkáiból mutat be izgalmas válogatást. A mellette levő stand a közép-európai kortárs művészek csoportos kiállítását rejti, melynek keretén belül három alkotó műve mesél a közép-európai identitásról. A román Mihut Boscu Kafchin helyszínen készült graffitifalrajzát, Péli Barna bizarr purhab-hibridszobrait és a szlovák Martin Špirec videómunkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A debreceni MODEM pavilonjának falán pedig Szilágyi Lenke, a Kifordított Alföld című, Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készített képeiből látható minikiállítás.

IMG_9071

Napozószékeken, színes graffitiken és tradicionális beduin heverőkön át vezet az út a fesztivál legegzotikusabb white boxához, a Közel-Kelet kortárs arab művészeinek alkotásaihoz, melyek az Emirátusokból és Kuwaitból érkeztek a fesztiválra. A pavilon egyik felét az Abu Dhabi Art Hub rendezte be, mely kultúraközi csereprogramjaival a régióból származó és határokon túli művészeket támogatja. A pakisztáni származású Ghulam Mohammad képei például már a bejáratnál szemet szúrnak. Távolról szemlélve afféle hangyabolynak tűnhet az egész, de közelebb lépve meglepődve konstatáljuk, hogy a mű voltaképp milliméter nagyságú, ollóval kivágott arab betűk sokaságából áll. A művész – a kép alatti szöveg szerint – munkájával a társadalmi-kulturális és geopolitikai kontextusba helyezett nyelv és identitás közötti kapcsolat felfedezésére törekedett.

Ghulam Mohammad munkája (fotó: Csányi Tímea)


Egy másik izgalmas, a modern kor egyik fontos problematikájára reflektáló installációval találkozhatunk a szemközti falon, melynek alkotója Abu Dhabi uralkodócsaládjának egyik leszármazottja, HH Sheikha Alyazia bint Nahyan bin Mubarak Al Nahyan. „Az vagy, amit megeszel” – olvasható műve, a tányérként funkcionáló parabolaantenna és az azt körülvevő evőeszközök alatt magyarázatként, felhívva a figyelmet a média által közvetített és világlátásunkat erősen befolyásoló, hiteles, ám olykor megtévesztő információáradat veszélyeire. A legérdekesebb kiállítási darabok viszont kétség kívül a jordániai házaspár, Bassam Al Selawi és Maysoon Masalha gyantaszobrai, melyeken összefonódik a modernitás és a tradicionális arab kalligráfia, a csavaros formákból arab szavak és Korán-idézetek állnak össze. Ám az önmagukban is egzotikusnak ható műveket egy hihetetlenül látványos és kifejező megoldással spékelték meg az alkotók, igazán egyedivé téve ezzel művészetüket. A szobrok alatt ugyanis egy kis lámpát is elhelyeztek, amely alulról világítva meg az alkotást, árnyékot vetít a falra. A zseniális az egészben az, hogy a szobor árnyéka harmonikusan illusztrálja a szobor kalligrafikus szavait. Így például a Ya Allah (Ó Uram) felirat felett egy fohászkodó kéz, a Wadi Rum (Rum völgye) felett pedig egy beduin tevekaraván képe rajzolódik ki.

Bassam Al Selawi és Maysoon Masalha gyantaszobra (fotó: Csányi Tímea)


A közel-keleti alkotók mellett hat magyar művész nevével is találkozunk itt, akik az Art Hub csereprogram résztvevői voltak. Köztük van Szabó Ábel Elhagyott üzem című díjnyertes festménye, amivel a magyar közönség legutóbb májusban, a szegedi XV. Táblaképfestészeti Biennálén találkozhatott. A pavilon másik felébe a CAP Kuwait költözött, az öböl menti állam egyetlen modern és kortárs művészettel foglalkozó non-profit központja. Az AMS-re szervezett kiállításuk A szorongás állapota címet viseli, a három művész pedig – Rima Chahrour, Kevork Mourad és a központ alapítója, Abed Al Kadiri – többnapos élő performansz keretén belül készítette el a kiállított darabokat, melyeket a háború, a rombolás és az alkotás élménye köt össze.

IMAG0096

Végül, a művészsziget szívében érdemes szusszanni egyet (az esti program előtt) egy felfújt burokszerkezetben és megnézni Asztalos Zsolt Eszperantó című videómunkáját a különböző nyelvcsoportok elemeit felhasználó, ám mégis gyökértelen műnyelvről és az általa felvetett identitásproblémákról.

Az Art Moments Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál Budapesten, a városligeti tavon látogatható 2014. augusztus 7. és 20. között..

Eredetileg a cikk a kulter.hu oldalon jelent meg, itt.