Akár csalódottságból fakadó dühöt is szülhetne a világra nyitott emberben a ma húsz éve, 2001. október 18-án felavatott Filozófiai kert című szoborkompozíció, ami „az egymás megértésének fontosságát hirdeti”, és amiből mintha teljesen “kifelejtették” volna Mohamedet, az iszlám prófétáját. Se szobor, se névtábla, semmilyen említés nem történik a közel 2 milliárd hívőt számláló, a világon a második legnagyobb vallás legfontosabb tanítójáról, holott a műemlék alkotója, Wagner Nándor magyar származású, Japánban élt szobrászművész többek közt azt mondta művéről: „Ez a szoborcsoport érzékelhetővé teszi a láthatatlan egyet, minden kultúra forrását és eredőjét”.

Bár magát a szobor hiányát talán annyira nem is kell bánni, hiszen az iszlám tanításai tiltják az ember és állatábrázolást (amennyiben a szobor egy embert vagy állatot felismerhetően ábrázol a teljes valójában), azért valahol mégis csak emészthet a bánat, hogy Mohamed nincs itt, amikor Istennel meg „egyetemes emberi tanítással” kapcsolatban történik valami a Gellért-hegyi kertben. De biztos nincs itt?

Én félretenném egy pillanatra az esetlegesen fel-felkúszó dühöt, a csalódottságot, minden szívet és elmét szennyező érzést, és így néznék rá a szoborcsoportra újra, hátha… Hátha mégsem felejtették ki Mohamedet. Ha pedig eredetilegszándékukban állt, talán mégsem sikerült ezt megvalósítaniuk. Sőt. Talán.

Én, ha így végig nézek a szobrokon, nem tudom nem észrevenni Mohamed prófétát, Ábrahám szobrában.

🧐 Ábrahám központi helyen található, a körben álló öt szobor egyike, egy arccal leborult embert ábrázol. Leborul a földre ötödikként, pont úgy, ahogy a muszlimok borulnak le Isten előtt naponta ötször (a “papírforma szerint” persze, a gyakorlatban a “kötelező” ima akár több vagy kevesebb is lehet, mint napi öt.)

🧐 A szobor arcát nem látjuk, sem a méretét vagy bármiféle emberi mivoltát igazán, ha nem tudnánk a kontextust, nem lenne ott a névtábla, simán lehetne akár egy absztrakt figura is, egy szimpla kő-ruhakupac. Egy ilyenfajta “jellegtelen” emberábrázolás igazából teljesen átmegy az iszlám szoborábrázolásra vonatkozó tiltásának szűrőjén. Ezt egyébként más művészeti alkotásokban, pl. a filmekben is megfigyelhetjük: az iszlám tanításait tisztelő rendezők Mohamed prófétát sosem játszatják el színésszel; általában fényként jelenik meg a képernyőn és egy férfihanggal keltik életre.

🧐Mohamed prófétának nagyon is sok köze van Ábrahámhoz, ugyanis az iszlám tanításai szerint a leszármazottja Ábrahám fia, Izmael ágán. (Ábrahám másik fiától, Izsáktól származnának a zsidók, ezért nevezik sokszor az arabokat és a zsidókat unokatestvéreknek).

🧐A muszlimok mekkai szent helye, a Kába házának építése is Ábrahám nevéhez fűződik, “Ábrahám lábnyoma” még ma is ott található (Ibrahim’s feet, ha rákeresnél), illetve Ramadán mellett az iszlám második nagy ünnepe, az Eid el-Adha áldozati ünnep is Ábrahám és Izmael ismert történetének állít örök emléket.

A monoteista vallások atyja, a tiszta egyistenhit szolgája, Ábrahám próféta, aki a körben leborul a kör közepe felé…Nem tudok nem Mohamed prófétára gondolni.

Jól esne persze egy ilyen konklúzió, de nem sértődnék meg azon sem, ha nincs igazam; a művész személyének igazsága igazából lényegtelen. Mint a versnél; nem az számít, „mit akart a költő”, mert a költő is a mélyből alkot tartalmat, akaratlagosságát majd csak később az utómunkálatoknál veszi elő. Az ő gondolatai művéről érdekes és izgalmas ha tudjuk, de igazából nem számít. Ami viszont igen, az az, hogy mi történik azzal, aki a költő művét szintén megélte…

Ha még nem jártál a Filozófusok kertjében, először is mindenképp tedd meg, ha másért nem, legalább a séta hasznosságáért. Egy rövid ismertetőt azért adok a szoborkompozícióról, mit fogsz ott látni. A gondolatokat és érzéseket meg majd intézed magadnak. 🙂

A szoborcsoport tagjai: Ekhnaton (a Napkorong tisztelete, mint a monoteista államvallásnak a bevezetése fűződik a nevéhez), Jézus Krisztus, Ábrahám, Buddha, és Lao-Ce kínai filozófus (a művésznek mintha vakfoltja lenne?) Egy körben állnak, a kör közepén egy ezüst színű golyó van, ami „az isteni lényeget szimbolizálja”. Mellettük külön áll Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma és Assisi Szent Ferenc, „akik elérték a szellemi megvilágosodást.”

Mindenki vonja le a maga következtetéseit, ha érdekli egyáltalán ez a téma. Ha pedig vannak gondolataid a szoborcsoporttal kapcsolatban, van kedved és időd, akkor írd is meg egy kommentben, én mindig izgalommal olvasom mások narratíváit.

#hangosangondolkozom

Kép forrás: pestbuda.hu

https://pestbuda.hu/…/20211018_husz_eve_avattak_fel_a…

https://www.orszagjaro.net/filozofusok-kertje/https://pestbuda.hu/…/20211018_husz_eve_avattak_fel_a…